Ugyanis ezeket a kérdéseket teszi fel az európai lap, azt mérlegelvén, hogy mit jelentene Európa számára, ha 2024 novemberében Trump nyerné az amerikai elnökválasztást, ami a lap szerint „egzisztenciális veszélyt” jelentene Európára nézve.
Mint írják: „Európa természetesen túlélte az első Trump-elnökséget, de minden jel szerint most keményebb lesz”.
S ahhoz, hogy ne essen szét, gondolja a Politico, közös döntéseket kellene hoznia, és ragaszkodni hozzájuk.
Mindenesetre a lap szerint Trump csökkentené Amerika részvételét a szövetségben, és a híres 5. cikkelyt sem feltétlen katonai beavatkozásként értelmezné, hanem például diplomáciai közbelépésként.
A lap úgy fogalmaz: „miközben az orosz csapatok nyugat felé nyomultak, az uniós politikusok sorban követelték az európai védelmi politika sürgős újragondolását. Miközben Németország – a blokk szunnyadó katonai óriása – új korszakot hirdetett a védelmi politikában, az EU vezetői a hadseregek megerősítésére és az együttműködés fokozására tettek fogadalmat.” Viszont „a katonai kiadások növelésére irányuló közös hitelfelvételi terv, amelyet Észtország és Franciaország támogat, heves ellenállást váltott ki más fővárosokban, különösen Berlinben.” Németország ellenállása miatt a blokk most más alternatívákon gondolkodik.
Európának azonban leginkább pénzre lenne szüksége, ha védelmi kapacitásait növelni akarja, és segíteni akar Ukrajnának – mutatnak rá a lapnak nyilatkozó diplomaták és politikusok. Rasa Juknevičienė volt észt védelmi miniszter szerint Európa nincs felkészülve arra, hogy Amerika magára hagyja. Atomfegyverek tekintetében például Amerikától függünk, csak Franciaország és Nagy-Britannia rendelkezik ilyesmivel, Németország pedig hallani sem akar a dologról. A francia és brit kapacitások azonban nem riasztják el az ellenséget az amerikaiak nélkül.
Egy másik uniós tisztviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy egy második Trump-elnökség olyan lesz, mint 2016, „de ugyanakkor sokkal rosszabb”. Az „Amerika az első” trumpi agenda is fejfájást okoz az EU-nak, például a Trump-féle vámok. A Politico szerint a bizottság mindenféle forgatókönyvre felkészül. Az orosz-ukrán háború kitörése óta például megduplázódott az LNG-n keresztül Amerikából importált energiahordozók behozatala.
Végül a lap arra kíván figyelmeztetni több megszólalóval, hogy európai egységre van szükség. Erről beszél a Politicónak például Alva Finn, a brüsszeli Európai Liberális Fórum think-thank ügyvezető igazgatója is.
A lap azzal zárja cikkét: az EU-n belül már most is vannak a törésvonalak, a kereskedelemtől kezdve az energiatermelésen át a közel-keleti vagy kínai külpolitikáig, amelyeket Trump kihasználhatna, főleg hogy valószínűleg inkább a nemzeti vezetőkkel beszélne, mintsem az EU-s politikusokkal.
És hát persze „a legnyilvánvalóbb veszélyt Orbán Viktor jelenti az európai egységre”, akit „felbátorítana” egy újabb Trump-elnökség.
