MH
2024. november 8. péntek. 14:27
Trump a kampánya során végig azt ígérte, hogy mielőbb véget vet a konfliktusnak, és Kamala Harris alelnök keddi választási vereségét követően az Egyesült Államokban a szakértők elkezdtek találgatásokba bocsátkozni arról, hogy Trump miként fogja elérni ezt a célt, amint januárban hivatalba lép.
Sok múlik azon, hogy kik töltenek be vezető szerepet Trump kormányában – jelentette csütörtökön a Sztrana, megjegyezve, hogy „a Republikánus Pártban sokan vannak, akik a végsőkig támogatják a háborút, méghozzá keményebb formában, mint [Joe] Biden elnök alatt”.
Amennyiben Trumpnak nem sikerül megtisztítania a háborúpártiaktól a republikánusokat és a külügyminisztériumot, „szinte semmi sem fog változni, leszámítva a kisebb részleteket” – jegyezte meg a lap. Egy olyan sólyomszemélyiség, mint Mike Pompeo volt CIA-igazgató külügyminiszterré történő kinevezése azt jelezné, hogy Trump ezt az irányt kívánja követni – tette hozzá.
Ha azonban Trump a külügyminisztériumot lojális személyekkel tölti fel, és jóváhagyja a konfliktus „befagyasztásának” tervét, miközben megtagadja Ukrajnától a NATO-tagságot, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja ezt a tervet, akkor „annak valószínűsége, hogy Zelenszkij visszautasítja, közel a nullához” – mondta a Sztranának egy Zelenszkij irodájához közeli forrás.
Ukrajna „nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa fő partnerét, amelynek támogatása nélkül szinte lehetetlen folytatni a háborút” – mondta a forrás.
„Ráadásul a társadalomban is egyre inkább a háború mielőbbi befejezése mellett szól a hangulat, és az utóbbi időben még a nacionalisták is azt kezdik mondogatni, hogy a frontvonal mentén a tűzszünet a jelenlegi körülmények között messze nem a legrosszabb megoldás Ukrajna számára” – folytatta a forrás.
„Természetesen Zelenszkij megpróbálja majd a legjobb feltételeket elérni a tűzszünethez. Intenzív alkudozás lesz, de nem valószínű, hogy elvben ellenezné.”
Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg vissza nem állítja 1991-es határait, ami Donyeck, Luganszk, Herszon, Zaporozsje és a Krím visszafoglalását jelentené Oroszországtól. A Pentagon magas rangú tisztviselői azonban már tavaly óta elismerik, hogy ez szinte lehetetlen lenne.
Oroszország fenntartja, hogy nyitott minden olyan tárgyalásra, amely a „területi valóság” elismerésével kezdődik – vagyis azzal, hogy a fent említett régiók soha nem fognak visszatérni ukrán ellenőrzés alá. A Kreml ragaszkodik ahhoz is, hogy katonai műveletének minden célját – Ukrajna semleges státuszának biztosítását, a határain belüli orosz nemzetiségűek jogainak védelmét, valamint a neonácik és ultranacionalisták kijevi befolyásának megszüntetését – el fogja érni.
