Bendarzsevszkij Anton jelezte, hogy az elmúlt hetek aktív tárgyalássorozata ellenére sem sikerült még részleges tűzszünetet sem elérni. Az igazgató kiemelte: egy általános fegyverszünet alapvetően Ukrajna számára előnyös lenne, ezért sem véletlen, hogy Rijádban feltételek nélkül elfogadták az általános fegyverszünetet. Mint elmondta, Ukrajnára sokkal könnyebb hatni az Egyesült Államoknak a források, a katonai szállítások, a hírszerzési támogatás felfüggesztésével, ugyanezek az eszközök nincsenek meg az Egyesült Államoknak Oroszország irányába.
Stier Gábor, a moszkvater.hu főszerkesztője azt mondta, hogy részleges tűzszünetet el tud képzelni, főként a fekete-tengeri és az energetikai infrastruktúrát érintő támadások stabil és teljes leállását, ennél többet nem. A főszerkesztő rámutatott, hogy három év háború után irreális volt azt gondolni, hogy 100 nap alatt akár látható, komoly eredményt lehet felmutatni. Úgy vélte, Donald Trump amerikai elnökön kívül senkinek nem érdeke az, hogy „gyorsan tető alá hozzanak egy tűzszünetet”, vagyis ha idén általános és stabil tűzszünet lesz, akkor az komoly eredmény, a békéről egyelőre nem érdemes beszélni.
Stier Gábor hangsúlyozta, hogy Oroszország körülbelül 3-4 évig ebben a tempóban tudja tartani ezt a háborút, vagyis rövid- és középtávon az idő Oroszországnak kedvez, hosszú távon már nem. Úgy vélekedett, hogy „Donald Trumppal megváltozott a világ”, rendezi országa kapcsolatait, az amerikai-orosz kapcsolatokat is, „a világ újra felosztásával Oroszországot visszahozza a globális porondra”, ezt az oroszoknak nem lenne szabad elszalasztaniuk.
Arra a kérdésre, miszerint Trumpnak van-e olyan ütőkártyája, amellyel rá tudja kényszeríteni Vlagyimir Putyint a tűzszünetre, Bendarzsevszkij Anton azt válaszolta, hogy akkor tudná felgyorsítani a tárgyalásokat, ha visszautasíthatatlan ajánlatot tenne Putyinnak. Elsősorban üzleteket, geopolitikai alkukat kellene ajánlania – vélekedett, megemlítve, hogy például az egész nyugati blokkban elérni, hogy a lefoglalt orosz javakat, aktívumokat feloldják.
A műsorban másik felében szó esett a Marine Le Pen francia ellenzéki politikust uniós források szabálytalan felhasználása miatt két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetés, valamint 100 ezer eurós pénzbírság mellett a választásokon való indulástól öt évig eltiltó elsőfokú bírósági ítéletről is.
Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint az elmarasztaló bírósági döntés akár jogosnak is tekinthető, de a demokrácia szempontjából igencsak megkérdőjelezhető.
Gálik Zoltán, a budapesti Corvinus Egyetem docense hangsúlyozta, a bíróság döntése hosszú eljárás után született meg, és bizonyítottnak látták, hogy az Európai Parlament által biztosított juttatást törvénytelenül pártcélokra használták fel. A bíróságnak mérlegelési lehetősége abban lehetett volna, hogy alkalmazzák-e a politikust a választásokon való indulástól azonnali hatállyal eltiltó szabályt. Az egyetemi oktató felhívta a figyelmet arra, pontosan a Marine Le Pen által korábban hangoztatott – a politikusok szigorú számonkérését kérő – elvek érvényesültek.
Csepeli Réka hangsúlyozta, az 1972-ben még Marine Le Pen édesapja által Nemzeti Front néven alapított politikai mozgalom komoly tisztulási folyamaton ment keresztül, és mára a Nemzeti Tömörülés republikánus párttá nőtte ki magát. Ebben komoly szerepet játszott a pártot 2011 óta irányító Marine Le Pen és a párt jelenlegi vezetője, a Patrióták Európáért politikai szövetség elnöke, Jordan Bardella is.
Jordan Bardella csupán 29 éves, népszerű a fiatalok körében. A felmérések 34 és 37 százalék közé tették – a korábban a posztért háromszor induló – Marine Le Pen győzelmi esélyét a két év múlva tartandó elnökválasztáson. Jordan Bardella esélyei is hasonlóak, így egy szerepcserére is lehetőséget adhatnának a történések – közölte a kutató. Gálik Zoltán kifejtette, a bíróság ítélete át fogja rendezni a politikai teret országosan és a Nemzeti Tömörülésen belül is. Kérdés, ha Marine Le Pen a háttérbe húzódna, Jordan Bardella milyen irányt választana, az egyes területeken a radikalizálódást vagy a mérsékeltebb politikát, amellyel megszólíthat másokat is a jobboldalról vagy a középpártoktól.
Csepeli Réka felhívta arra a figyelmet, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat követően is már „demokratikus elégedetlenség” alakult ki az országban, hiszen több mint 11 millió ember voksolt a Nemzeti Tömörülésre, a választási szabályok miatt a nemzetgyűlésbe csak a harmadik pártként került be. A kutató szerint amennyiben másodfokon is elmarasztalják Marine Le Pen-t, a párt elvesztheti azt a tőkét, amelyet évek alatt felépített.
