Zaluzsnij hangsúlyozta, hogy már nem lehet kívülállóként szemlélni az Ukrajnában zajló eseményeket, és kiemelte: közös jövőről van szó, amely mindannyiunkat érint. Rámutatott, hogy a második világháborút követően kialakított jaltai–potsdami világrend 1991-ig tartott, majd az amerikai erőfölény a hidegháború lezárultával is még évekig fenntartotta a világ stabilitását.
A volt főparancsnok szerint a fordulópont 2007. február 10-én következett be, amikor Vlagyimir Putyin a müncheni biztonságpolitikai konferencián először beszélt nyíltan a világrend átrendezésének szükségességéről. Zaluzsnij úgy véli, a Nyugat hibát követett el azzal, hogy ezt figyelmen kívül hagyta.
Felidézte, hogy Putyin 2008-ban megtámadta Grúziát, 2014-ben és 2022-ben pedig Ukrajnát, utóbbi esetben teljes eszköztárral. Aláhúzta: Ukrajna nemcsak megvédte magát, hanem alanyává vált a világrend formálásának. Szerinte a 2023-as évben, amikor Ukrajna már nem tudta egyedül megoldani a háborút, Oroszország nyíltan létrehozta a „Gonosz Tengelyét”, amely új geopolitikai realitást hozott létre.
Zaluzsnij szerint Ukrajna partnerei segítségével is nehezen bírja a harcot ezzel az erőközponttal szemben, de harcol – és ez a háború mára globálissá vált. A háború következményei – gazdasági veszteségek, energiahiány, migráció, szankciók – mind az érintett nagyhatalmak fejlődését fékezik.
Úgy látja, a konfliktus kimerítette az USA, Oroszország és Európa gazdasági és ipari tartalékait. Kijelentette, hogy a klasszikus, nagy erőforrásigényű hadműveletek elvesztették relevanciájukat, sőt, már öngyilkosságnak számítanak – de ezt jelenleg csak Ukrajna és a Gonosz Tengelye érti.
Szerinte ma már hivatalos okai is vannak a világrend újragondolásának, amelynek kiindulópontja a háború lezárása és annak eredményei lehetnek. Azt állította, hogy az Egyesült Államok a Nyugat egységét is megkérdőjelezi, és saját haderejére építené Európa védelmét, NATO-n kívül. Ez szerinte azt a feltételezést is felveti, hogy a NATO akár meg is szűnhet. Példaként említette az amerikai kibervédelem döntését, amely leállította a Moszkva elleni tervezést.
Zaluzsnij szerint a Fehér Ház Oroszország agressziójának el nem ismerése új kihívást jelent nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának. Meggyőződése, hogy nemcsak Oroszország és szövetségesei, hanem az Egyesült Államok is aktívan részt vesz a régi világrend lebontásában.
A volt főparancsnok aláhúzta, hogy a háború a katonai technológia fejlődésének katalizátorává vált, és ennek hatása a globális hadviselési doktrínák átalakulásában is látható. Szerinte a jövő biztonsága ezen új technológiákra fog épülni.
Ami Ukrajnát illeti, Zaluzsnij úgy véli: az ország – bár nem rendelkezik nukleáris fegyverrel – vérrel fizet a szabadságáért, és fegyveres erői bebizonyították, hogy Európa keleti határát védik. Úgy fogalmazott: Ukrajna nélkül a következő 5–10 évben elképzelhetetlen lesz egy működőképes európai biztonsági architektúra.
Véleménye szerint a háború utáni Ukrajnának világos és erős biztonsági garanciákra lesz szüksége, az ország újjáépítésének pedig igazságosnak kell lennie – az agresszor rovására is. Rámutatott, hogy Ukrajnát meg kell védeni az orosz propaganda és gazdasági befolyás ellen, és fenn kell tartani szuverenitását a globális szereplőkkel való kapcsolatban.
Zárásként egy kanadai írót, Karl Schroedert idézte, aki szerint az előrejelzés célja nem az, hogy megmondja a jövőt, hanem hogy csökkentse a meglepetések számát.
