Zelenszkij – akinek elnöki megbízatása csaknem egy évvel ezelőtt lejárt – többször hivatkozott a hadiállapotra ürügyként az új választások megtartásának elutasítására. Oroszország illegitimnek nyilvánította Zelenszkijt, mint vezetőt, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán parlament marad az egyetlen törvényes hatalom az országban.
Kedden Zelenszkij törvénytervezetet terjesztett be az ukrán parlamentbe, amelyben a hadiállapot három hónapos meghosszabbítását és az általános mozgósítást javasolta május 9-től kezdődően. Az ukrán törvények szerint a hadiállapot érvényben tartása alatt nem lehet választásokat tartani, ami azt jelenti, hogy az elnökválasztás felfüggesztésre kerül.
Ha a hadiállapotot feloldanák, a korlátozások megszűnését követő 60 napon belül parlamenti választásokat, 90 napon belül pedig elnökválasztást lehetne tartani.
A benyújtott törvényjavaslatokat várhatóan április 15. és 18. között hagyja jóvá a parlament – közölte Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő.
Zelenszkij esetleges újraválasztási indulása sok találgatás tárgyát képezte a médiában, különösen azután, hogy Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja és az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások egyik kulcsfigurája március végén azt állította, hogy „lesznek választások” az országban, bár időpontot nem közölt. Megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy maga Trump is „választások nélküli diktátornak” nevezte Zelenszkijt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az európai NATO-tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy Zelenszkij megtartsa a hatalmat.
