
Nagy Áron
2025. március 5. szerda. 18:18
Frissítve: 2025. március 5. 18:26
– Volodimir Zelenszkij a kezdeti makacskodás után, és miután vasárnap összeállt mögötte a Kier Starmer és Emmanuel Macron vezette „hajlandók koalíciója”, kedden mégis meghajolt Donald Trump előtt. Egy olyan levelet írt az amerikai elnöknek, amelyben szinte bármire hajlandónak mutatkozott. Mi történt? Rájött, hogy európai partnereitől a szavakon túl nem sokra számíthat?
– Nehéz pontosan megmondani, mi zajlik az ukrán vezetés belső köreiben. Ahogyan korábban a Kreml belső működésének megfejtésére a „kremlinológiát” használtuk, lehet, hogy erre is ki kellene találni egy új tudományágat – a kijevi kormányzati negyednek otthont adó Bank utca után ez lehetne a „bankovalógia”. Mindenesetre valószínű, hogy Zelenszkij elnök visszanyerte a realitásérzékét, hiszen Ukrajna olyan katonai felszerelésekre szorul, amelyeket az Egyesült Államokon kívül máshonnan nem lehet beszerezni. Az európai hadiipar az elmúlt 30 évben jelentősen leépült, és ebben a helyzetben teljesen irreális azt hinni, hogy Ukrajna az USA támogatása nélkül folytathatja a háborút. Ezért valószínű, hogy amit most látunk, az nem más, mint a valóság elfogadása.
– Ez viszont akkor azt jelenti, hogy Ukrajnának mostantól a békére kell törekednie? Mert ugye Trump ehhez kötötte a tárgyalásuk folytatását.
– Ez egy nagyon érdekes kérdés. Érdemes elgondolkodni azon, hogy miért nem merült fel már korábban annak a lehetősége, hogy Ukrajna nem győzelemmel fogja lezárni ezt a háborút? Ez az, amit a hozzám hasonló realista elemzők is folyamatosan kérdeznek – ahogyan Trump is rákérdezett Zelenszkijnél –, hogy miért csak a háború folytatásán gondolkodik, és miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra az erősebb féllel szemben? Már a háború kezdetétől fogva nyilvánvaló volt, hogy ha a nyugati szövetségesek nem avatkoznak be saját fegyveres erejükkel – amely amúgy egy atomháború kockázatát is magában hordozná –, akkor nagyon rossz vége lesz ennek a konfliktusnak Ukrajna szempontjából. Az, hogy az elvesztett területek egy részét sosem fogják tudni visszaszerezni az ukránok, már a háború elején biztos volt, és 2023 nyara óta az is viszonylag egyértelmű, hogy a frontot sem fogják tudni érdemben áttörni. Ebben a helyzetben Zelenszkij számára nem maradt más lehetőség, mint hogy előbb-utóbb a békéről kezdjen beszélni. Az igazán érdekes kérdés az, hogy miért tartott eddig, hogy erre rádöbbenjen. Ukrajna hatalmas árat fizetett ezért.
– Érdekes kérdés az is, hogy ha egyszer az amerikai adminisztráció azt mondja, hogy vége van, ennyi volt, és le kell ülni az oroszokkal, akkor az uniós politikai elit miért próbál ezzel szembemenni? Sőt, mindent elkövetni a háború folytatása érdekében? Az Ursula von der Leyen által meghirdetett fegyverkezésnek is tulajdonképpen ez az egyik kimondott célja.
– Ez egy olyan kérdés, amelyre az ukrajnai háború kitörése óta keresem a választ. Az európai vezetés érthetetlen módon lebeszélte Zelenszkijt arról, hogy tárgyalásos úton rendezze a konfliktust Oroszországgal. Mivel nehéz erre ésszerű magyarázatot találni, sokan úgy vélik, hogy Európában olyan ideológiai fanatikusok ülnek döntéshozói pozíciókban, akik számára sem a valóság, sem az ukrán nép szenvedése nem számít. Az egyetlen céljuk, hogy Putyin ne győzhessen. Ez az ideológiai vakság kizárja annak lehetőségét, hogy reálisan értékeljék a helyzetet, így kizárólag a saját elképzeléseik és „értékeik” érvényesülhetnek. Sajnos nem először látjuk ezt a jelenséget – gondoljunk csak a környezetvédelem ész nélküli erőltetésére vagy más hasonló ideológiai túlkapásokra. Ezt a fajta gondolkodásmódot én „eurotálibizmusnak” nevezem. Ez egy olyan ideológiai fanatizmus, amely még a világ pusztulását is elfogadható árnak tartja a saját utópisztikus céljai érdekében. Persze Európának valóban szüksége van arra, hogy megerősítse saját katonai képességeit, hiszen az elmúlt 30 évben súlyosan lemaradt ezen a téren. De ennek Ukrajnához semmi köze. Az európai fegyverkezésnek elsősorban arra kellene irányulnia, hogy az Európai Unió a gazdasági erejéhez méltó katonai erőt is felmutathasson – függetlenül Ukrajnától és Oroszországtól.
– A péntek óta történtek és különösen Zelenszkij visszakozása után mire számíthatunk a csütörtöki uniós csúcstalálkozón?
– Elméletileg Macron minden európai vezetővel egyeztet előtte, beleértve a békepárti magyar kormányt is. Ezért nehéz előre megjósolni, milyen konszenzus születhet. Mivel Ursula von der Leyen továbbra is élvezi az európai kormányzatok többségének támogatását, valószínű, hogy az ő álláspontja fogja meghatározni a találkozó végső nyilatkozatát. Macron elnök estére ígért egy beszédet a francia népnek, ebből kiderülhet, milyen irányba halad a döntéshozatal. Egy biztos: ha ezt az egészet – Ukrajna támogatását – hitelből akarják finanszírozni, az hatalmas problémákat fog okozni, mert az eddigiek alapján az Ukrajnának adott pénz jelentős része nem a célra fordítódik, hanem eltűnik bizonyos zsebekben. A csúcstalálkozó így bármit eredményezhet, egy semmitmondó, harcias nyilatkozattól kezdve akár egy Európa jövőjét negatívan meghatározó kiáltványig.